A kibertámadások mára sajnos a mindennapi digitális működés részévé váltak. A megelőzésről sok szó esik, de legalább ilyen fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha a baj már bekövetkezett. Ebben a cikkben az incidenskezelésről írunk, vagyis arról, hogy egy szervezetnek mit kell tennie, ha megtámadták. Ez a téma az utóbbi években különösen fontossá vált – nemcsak a támadások folyamatosan növekvő száma miatt, hanem az Európai Unió új szabályozása, a NIS2 irányelv miatt is.
Mi számít incidensnek az adatbiztonság tekintetében?
Adatbiztonsági incidensnek nevezzük azokat az eseményeket, amelyek veszélyeztetik egy rendszer működését, az adatok biztonságát vagy a szolgáltatások elérhetőségét. Ilyen lehet például:
- zsarolóvírus-fertőzés,
- feltört felhasználói fiók,
- adatszivárgás,
- szolgáltatásleállás,
- illetéktelen hozzáférés.
Adatbiztonság hírlevél-sorozat
23 profi, marketing-mentes írás a postafiókodba a digitális biztonságról.
A NIS2 irányelv különösen a „jelentős incidensekre” koncentrál, vagyis azokra az eseményekre, amelyek komoly működési problémát vagy pénzügyi veszteséget okozhatnak, illetve más szervezeteket vagy embereket is érinthetnek.
Mit jelent az incidenskezelési policy, és miért fontos?
Sok szervezet ott hibázik, hogy csak a megelőzésre koncentrál. Pedig egy komoly biztonsági esemény esetén az egyik legfontosabb kérdés az, hogy ki mit csináljon, és milyen sorrendben?
Egy cégben az incidenskezelési policy – vagyis az előre kidolgozott eljárásrend – pontosan ezt határozza meg. Tartalmazza például:
- hogyan észleljük az incidenseket,
- ki jelenti azokat,
- ki dönt a szükséges lépésekről,
- hogyan történik a kommunikáció,
- hogyan állítjuk helyre a működést.
A NIS2 irányelv előírja, hogy az érintett szervezeteknek rendelkezniük kell incidenskezelési és válságkezelési folyamatokkal, valamint üzletmenet-folytonossági tervekkel.
Mi a teendő egy incidens esetén? Az incidenskezelés 6 lépése
Egy jól működő incidenskezelési folyamat általában az alábbi alaplépésekből áll.
1. Észlelés
Az első lépés az incidens felismerése. Ez történhet:
- biztonsági rendszer riasztása alapján,
- rendszergazdai monitoring során,
- vagy akár egy felhasználó jelzése alapján.
Nagyon gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló az első, aki észreveszi, hogy valami nincs rendben.
2. Jelentés és eszkaláció
Ha incidens gyanúja merül fel, azt azonnal jelenteni kell a felelős személynek vagy az IT-csapatnak.
A NIS2 irányelv szerint a jelentős incidenseket a hatóságok felé is jelenteni kell, rövid határidővel: az első, korai figyelmeztetést az észleléstől számított 24 órán belül, a részletesebb bejelentést 72 órán belül kell megtenni, a zárójelentést pedig legkésőbb egy hónapon belül.
3. Elemzés és minősítés
Ezután meg kell határozni:
- mi történt pontosan,
- mekkora a probléma,
- milyen rendszereket érint,
- van-e további kockázat.
Nem minden esemény számít jelentős incidensnek, ezért fontos a helyzet pontos felmérése.
4. Kármentés és izolálás
A következő lépés a további károk megakadályozása. Ez jelentheti például:
- a fertőzött gépek leválasztását a hálózatról,
- felhasználói fiókok letiltását,
- rendszerek ideiglenes leállítását,
- hálózati hozzáférések korlátozását.
A cél ilyenkor az, hogy a támadás ne tudjon tovább terjedni.
5. Helyreállítás
Ha az incidens kezelése megtörtént, el kell kezdeni a rendszerek helyreállítását. Ez sokszor magában foglalja:
- rendszerek újratelepítését,
- adatmentések visszaállítását,
- jelszavak cseréjét,
- biztonsági frissítések telepítését.
Szintén a NIS2 egyik fontos elve, hogy a szervezeteknek képesnek kell lenniük a működés gyors helyreállítására és az üzletmenet fenntartására.
6. Tanulságok levonása
Egy incidens után mindig érdemes elemezni a történteket. Fontos kérdések:
- hogyan történt a támadás,
- milyen gyenge pontot használtak ki,
- hogyan lehet ezt a jövőben megelőzni.
Ez az egyik legfontosabb lépés, mert a tapasztalatok alapján lehet javítani a védelmi rendszereket.
Miért fontos a felkészültség?
A NIS2 irányelv egyik legfontosabb üzenete, hogy a kiberbiztonság nemcsak technikai kérdés, hanem szervezeti felelősség is. A szabályozás szerint a vállalatok vezetése is felelős azért, hogy megfelelő biztonsági intézkedések és folyamatok működjenek a szervezetben.
Ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonság ma már nem lehet csak az IT-részleg feladata! A menedzsmentnek, a munkavállalóknak és az informatikai szakembereknek együtt kell működniük.
Összefoglalás: nem az a kérdés, lesz-e incidens
A kibertámadások teljes kizárása ma már gyakorlatilag lehetetlen. Ami azonban nagyon is megvalósítható, az a felkészültség. Egy jól működő incidenskezelési policy:
- gyorsabb reagálást tesz lehetővé,
- csökkenti a károkat,
- segíti a szervezet működésének helyreállítását,
- megfelel a jogszabályi követelményeknek.
Nem az a kérdés, hogy lesz-e incidens, hanem az, hogy felkészült-e rá a szervezet!
Ha szeretnéd, hogy cégednek legyen kidolgozott incidenskezelési eljárásrendje, vagy egy esetleges támadás után gyors segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot!

