IP-cím, ezt a kifejezést szinte mindenki ismeri. Kevesen vannak viszont, akik tudják is, hogy mi a lényege. Vegyünk egy alapkérdést: mi az IP-címem, hol tudom megnézni? Erre az egyébként egyszerű kérdésre valószínűleg csak kevesen tudják kapásból a választ. Pedig fontos tisztában lenni IP-címünkkel, illetve azzal, hogy ez a számsor valójában mit is árul el rólunk.
Mai cikkünkben elárulunk mindent, amit az IP-címekről tudni érdemes. Megmutatjuk, hogyan lehet megnézni a címet, részletezzük, hogy milyen információkat rejt magában egy IP-cím, és miért fontos ezeknek a védelme.
Tartalom
Mit jelent az IP-cím?
Kezdjük a legelején: mit jelent egyáltalán maga a kifejezés, honnan, miből jön az IP-cím?
Az IP-cím az angol Internet Protocol Address kifejezésből származik. Az első két szót a magyar nyelv átvette, és az angolnak megfelelően rövidítette, a harmadikat pedig lefordította, így alakult ki az IP-cím.
Mi egy IP-cím célja?
Az elnevezés árulkodó, ha jobban belegondol valaki, akkor nem tudunk nagy meglepetést okozni azzal, hogy eláruljuk: egy internetcímről van szó. De milyen internetcím ez pontosan, mi értelme van?
Nézzük meg, hogy mik egy IP-cím legfontosabb tulajdonságai, így közelebb jutunk az előbb feltett kérdés megválaszolásához.
Az I- címről tudni kell, hogy:
- az internethasználat során minden eszköz rendelkezik ilyennel
- a legtöbb esetben négy db, ponttal elválasztott számsorról van szó (ezt IPv4-es címnek hívják)
- de vannak IPv6-os címek is
- határozott számú IP-cím létezik
- vannak dinamikus és fix IP-címek is
- a dinamikus IP-címeket az internetszolgáltatóktól kapjuk a hálózatra való csatlakozáskor
- az IP-cím segítségével jön létre egy eszköz és az általa használt webhelyek és szolgáltatások közötti kapcsolat
- legalapvetőbb célja az eszközök azonosítása, amivel a felhasználók csatlakoznak a hálózathoz
Ahhoz, hogy pontosan megértsük az IP-cím fogalmát foglaljuk össze az internet működését is:
- Amikor a netre lépünk akkor az kapcsolatot létesít eszközünk és a felkeresni kívánt weblap vagy szolgáltatás között.
- A kiszolgálók megkapják az eszközünkről származó kérelmet, majd IP -címünk segítségével megkeresnek és elküldik nekünk az információt.
Az IP-cím tehát gyakorlatilag egy postai cím, ami az internetes böngészés során a felhasználók azonosítására szolgál.
Milyen típusú IP-címek vannak?
Az IP-címeket két megközelítésből lehet csoportosítani.
Az egyik, hogy IPv4-es vagy IPv6-os címről van szó. A másik pedig, hogy fix vagy dinamikus IP-címről beszélünk.
Nézzük meg, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak.:
Mi az IPv4-es cím?
Az IPv4 azaz Internet Protocol 4, ahogy neve is mutatja az IP negyedik verziója, de az első olyan, amelyet világszerte széles körben használnak.
Az IPv4-es címek egy négy ponttal elválasztott számból tevődnek össze. Ezen számok mindegyike 0-tól 255-ig terjedhet, egészen pontosan 0.0.0.0.-tól 255.255.255.255.-ig. Egy cím 32 bites. Láthatjuk, hogy ez egy meghatározott szám, ami azt jelenti, hogy korlátozott számú IPv4-es cím van.
Tegyük fel, hogy éppen nincs kedve senkinek sem egy szuper fejszámolós feladathoz, így gyorsan eláruljuk ez 4.294.967.296. lehetséges IPv4-es címet jelent. Ebből a számból még le kell vonni, mert vannak speciális célú IP címek, melyeket egy egyszerű felhasználó, aki eszközén a netet böngészi nem kaphat meg.
Az internetkorszak hajnalán úgy ítélték meg, hogy ez a szám elegendő lesz, és hatékonyan ki tudja szolgálni a felhasználókat. Ez a feltevés viszont idővel megcáfolódott, felmerült az igény, hogy ennél a 4.294.967.296. számú lehetséges IP címnél többre lehet szükség.
Ahhoz, hogy ezt az óriási számot kicsit jobban el tudjuk helyezni valahová magunkban csak gondoljunk bele, hogy a Földön hány eszközzel szeretne csatlakozni az emberiség az internetre és máris sokkal érthetőbbé válik, hogy miért merült fel, hogy a 4.294.967.296. IP cím bizony nem elég.
Mi az IPv6-os cím?
Ez előző pontban bemutattuk az IPv4-es címeket. Elárultuk, hogy mennyi van belőlük, és azt is, hogy idővel felmerült, hogy ez a tartomány már nem elegendő. Az IPv6 másnéven Internet Protocoll 6 az új generációs internet protokoll. Azért jött létre, hogy leváltsa a 4-es protokollt .
Az IPv6-os cím hat, ponttal elválasztott számból áll össze, így ebben az esetben egy cím 128 bites. Ezzel a 4-es protokollhoz képest az internethez csatlakozható címek száma a négyzetére emelkedett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előzőleg említett 4 milliárd közeli (IPv4-es címek száma) szám emelkedett a négyzetére.
Ez a művelet egy akkora számot eredményez, amit már nem is érdemes kiszámolni, elég annyit tudni róla, hogy ezzel az IPv6 koncepciója az volt, hogy az általa biztosított több internetcím egy jó ideig kielégítse az egyre csak gyarapodó számítástechnikai eszközök számára az internethez való csatlakozási lehetőséget.
A fogyatkozó internetcímek problémájáról már a 2000-es évek elején is hallhattunk, ehhez képest mind a mai napig nem történt szignifikáns változás a témában. Ennek az az oka, hogy az IPv6-os Protocoll még közel sem annyira elterjedt, mint az IPv4-es, bár már sok szolgáltató használja, biztosítja. Az IPv6-tal sok eszköz (router, switch stb.) nem tud mit kezdeni, vagy csak nehezen tudja kezelni.
Összefoglalva tehát az IPv4 még mindig nagyobb szerepet tölt be az internetre való csatlakozásban, mint az új generációs 6-os Protocoll.
Mi a dinamikus IP-cím?
Az IPv4-es internetcímek száma kevesebb, mint azoké az eszközöké, amikkel az emberek nap, mint nap a netre csatlakoznak. Ezt azt jelenti, hogy ha minden eszköznek egy fix IP-címe lenne, azaz minden csatlakozáskor ugyanazzal a számsorral lehetne azonosítani azt, akkor nagyon gyorsan elérkezne az a pont, amikor egyszerűen nem tudna csatlakozni több eszköz a hálózathoz, mert elfogynának a lehetséges IPv4-es címek.
Erre a problémára az IPv6 elvileg megoldást nyújtott volna, de ahogyan az előző pontban is említettük az új generációs protokoll még nem annyira elterjedt, mint az IPv4, illetve bizonyos eszközök esetében a működése is nehézkes.
Mi a dinamikus IP-cím lényege?
Dinamikus IP-cím esetében:
- egy eszköznek csak akkor lesz IP-címe, ha csatlakozik a netre
- ha nincs csatlakozva, akkor nincs IP-címe, így „nem veszi el” más eszközöktől a lehetséges IP-címeket
- „nő a kapacitás”, mivel a fix számú IP-címek több felhasználót (eszközt) tudnak kiszolgálni
Vannak IPv4-es és IPv6-os dinamikus IP-címek is.
Mi a fix IP-cím?
Az előző pontban bemutattuk a dinamikus IP-címet, most nézzük meg, hogy miben más a fix IP cím.
A fix IP-cím azt jelenti, hogy egy eszköz mindig ugyanazzal az internetcímmel rendelkezik, másképp fogalmazva az eszközöket egyértelműen azonosítja az IP-címük.
A dinamikus és a fix IP-címek között tehát az a legmarkánsabb különbség, hogy amíg az első váltakozik, nincs állandóan, egyértelműen hozzárendelve egy adott eszközhöz, addig a másik pontosan ezt teszi.
Hogyan zajlik az IP-címek kiosztása és nyilvántartása?
Összefoglalva, amit eddig tudunk: az IP-cím egy számsor, ami a hálózatra csatlakozó eszközöket azonosítja. A legtöbbeknek dinamikus IP-címe, van tehát nem egy fix, állandó számsor azonosítja őket.
A dinamikus IP-címeket nem mi választjuk, hanem a hálózatra való csatlakozáskor kapjuk, tehát jogosan felmerül a kérdés, hogy kitől és mi alapján?
Az IP-címeket a IANA, azaz Internet Assigned Numbers Authority osztja ki és tartja nyilván. Ők az ICANN, Internet Corporation for Assigned Names alá tartoznak. Ennek a szervnek a feladata az IP címek elosztásának felügyelete.
Mi alapján kapunk meg egy IP-címet?
Tudjuk, hogy a fentebb említett szervek felelősek az IP-címek kiosztásáért és nyilvántartásáért. De mi alapján kap meg valaki egy IP-címet?
Az IP-címek kiosztása során az eszközök fizikai helyét veszik figyelembe.
Internetszolgáltatóink tisztában vannak a tényleges földrajzi elhelyezkedésünkkel (földrajzi szélességgel, földrajzi hosszúsággal és tengerszint feletti magassággal meghatározható helyszín), amelyhez egy adott IP-címet társítanak.
Ez feltételezi azt, hogy bizonyos helyekhez bizonyos IP-címek tartoznak. És ez bizony így is van. Aki kíváncsi a linkre kattintva megnézheti, hogy mely országhoz és szolgáltatóhoz milyen IP-címek tartoznak.
Mit árul el rólunk az IP cím?
Az IP-cím egy személyes adat. Ezt a legtöbb országban, így Magyarországon sem adhatják ki. De a rendőrség és a bíróság kivételnek számítanak. Az IP-cím tehát egy kétélű fegyver. Szükségünk van rá, hiszen internet nélkül a mai világ elképzelhetetlen lenne, a másik oldalon viszont egy IP-cím sok adatot is szolgáltat rólunk.
Mik ezek az adatok?
Nézzük, hogy milyen információkat hordoz magában egy IP-cím:
Helyadatok
Az IP-cím helyadatokat szolgáltat rólunk. De hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban?
Vegyük például a Google-t. A böngésző az alapvető szolgáltatások biztosítására használhatja helyadatainkat. Kicsit közérthetőbben, többek között ezért jelennek meg releváns találatok, például olyan helyek, amik a közelünkben vannak.
A helyadatok emellett a gyanús fióktevékenységet is segítik kiszűrni. Ha egy másik városból jelentkeznek be fiókunkba, akkor a Google jelezni fogja számunkra, hogy ha nem mi voltunk azok, akkor bizony baj van. Az ilyen problémák kiküszöbölésére érdemes a Google kétlépcsős azonosítást használni, de ez már egy másik történet.
Internetes tevékenységek
Az IP-címünk adatokat szolgáltat netes tevékenységeinkről is, hiszen amikor böngészünk a kiszolgáló eltárolja eszközünk IP-címét, valamint a webhelyen mutatott viselkedésünk részleteit is adatbázisában.
Ezeket látogatói adatoknak hívják. Ezek alapján találkozunk például olyan hirdetésekkel, ami kifejezetten ránk vannak szabva, megfelelnek az ízlésünknek.
Biztosan mindenki találkozott már olyannal, hogy rákeresett egy termékre vagy szolgáltatásra, majd nemsokára egy pontosan ugyanilyen hirdetéssel találkozott.
A weboldalak IP-címünk segítségével információkat gyűjtenek rólunk. A felbukkanó hirdetések pedig az általunk felkeresett oldalak alapján generálódnak.
Hogyan lehet elrejteni egy IP-címet?
Az internet világában élünk, a legtöbben viszont még csak most kezdik kapiskálni, hogy ennek veszélyei is vannak, adathalászat, adatszivárgás, rosszindulatú szoftverek, kémprogramok, zsarolóprogramok stb.
Az előző pontban részleteztük, hogy mit árul el egy felhasználóról az IP-címe. Az IP-címet akár lehetne internetes lábnyomnak is nevezni. Ez a lábnyom pedig minél kisebb annál jobb, mert minél kevesebb információ kering rólunk a neten személyes adataink annál kisebb veszélyben vannak.
Igen-igen ez így van, de netezni azért szeretnénk, és mint a cikkből megtudtuk IP-cím nélkül ez nem megy. Mi akkor a teendő, hogy lehet biztonságosan böngészni? El lehet valahogy rejteni az IP-címet?
A válasz, hogy igen, van rá lehetőség, hogy elrejtsük IP-címünket, erre egy jó megoldás például a VPN (Virtual Private Network-Virtuális Magánhálózat) használata.
Ha VPN-t használunk, akkor anonim módon tudunk netezni, személyes adataink védve vannak. A dolog úgy működik, hogy eszközünk internetszolgáltatónk helyett egy VPN-kiszolgálóhoz csatlakozik, biztonságos, titkosított formában. Ezek után a VPN csatlakozik ahhoz a weboldalhoz, amire fel szeretnénk lépni. Ezen a webhelyen ugyanúgy rögzítésre kerül az IP-cím, de nem a mi eszközünkhöz tartozót, hanem a VPN kiszolgálóét tárolja el az oldal.
Hogyan kereshetjük meg IP-címünket?
Az előző bekezdésekben választ adtunk a sokak által feltett kérdésre: mi is az IP -címem?
Most nézzük meg, hogy hol lehet a saját IP-címet megnézni, lekérdezni.
Ha most valaki olvassa ezt a cikket az azt feltételezi, hogy csatlakozott a hálózathoz, éppen a neten böngészik, azaz lennie kell IP-címének is. De hol lehet megnézni, hogy mi ez a számsor, és miért fontos számunkra, hogy tisztában legyünk vele?
IP-cím megnézése lépésről lépésre
Nézzük meg, hogy mi a legegyszerűbb módja, hogy kiderítsük saját IP-címünket egy Windows 10 operációs rendszerű gépen:
Ha Wi-fi kapcsolatunk van:
1.Keressük meg a tálcán a Wifi lehetőséget. Ekkor az összes elérhető Wifi hálózatot láthatjuk. Ezek közül válasszuk ki azt, amelyre rá vagyunk csatlakozva, majd kattintsunk a tulajdonságokra.
2. Ha a tulajdonságokra kattintottunk felugrik egy ablak. Itt görgessünk le addig, amíg az IPv4-es címhez nem jutunk. Itt láthatjuk dinamikus IP-címünket.
Ha Ethernet kapcsolatunk van:
1. Keressük meg a tálcán az Ethernet lehetőséget, majd kattintsunk az Ethernet-kapcsolatra.
2. Ekkor az Ethernet menüpontba jutunk. Itt ismét válasszuk az Ethernet-kapcsolat lehetőséget.
3.Ekkor a tulajdonságokhoz jutunk. Itt keressük meg az Ipv4-es címet.
Az IP-címek lekérdezésének útvonala operációs rendszer függő. Mi most a Windows 10 rendszer elérési útvonalát mutattuk be, értelemszerűen egy másik típusú rendszer esetében ez eltér ettől.
Internetes oldalak segítségével, úgynevezett IP cím keresőkkel is le tudjuk kérdezni a minket azonosító IP-címet.
Miért jó, ha tudjuk mi az IP-címünk?
Tudjuk az IP-címünket, ez jó hír. 🙂 De mégis miért van szükségünk erre, mennyire hasznos ez a tudás?
Valljuk be, hogy a legtöbb ember számára egy IP-cím semmit sem mond, nem több annál, mint amit lát: egy hosszú számsor. Fontos azonban tudni, hogy az IP-cím ismerete egy igenis hasznos tudás, ami számos helyzetben a segítségünkre lehet.
Mik ezek a helyzetek, hogyan segíthet nekünk, ha tudjuk az eszközünket azonosító számsort?
IP -címünk ismerete segíthet akkor, ha egy problémába ütközünk, mert így könnyebben vissza tudjuk keresni, hogy ennek mi a forrása. Hogyan? Úgy, hogy be tudjuk azonosítani, hogy egy folyamat tőlünk indult vagy sem, hiszen a folyamatok mind IP-cím függők.
Gyakran Ismételt Kérdések
Az angol Internet Protocoll Address kifejezésből származik. Az elnevezés árulkodó, ez egy internetes cím.
Fő célja az internetet böngésző felhasználók, pontosabban az ő eszközeik azonosítása. Az első két kérdésre tehát együtt adható a legérthetőbb válasz. Ez egy internetcím, ennek alapján azonosíthatóak be ez egyes felhasználók eszközei, elengedhetetlen része a böngészésnek.
Igen, van rá lehetőség. Hogy hogyan arról részletes útmutató olvasható a cikkben. Azért lehet rá szükség, mert adatokat szolgáltat rólunk. Hogy pontosan milyeneket, és mi baj származhat ebből az szintén kiderül a cikkből.
