Mai cikkünk témája a virtuális gép. Kitérünk rá, hogy mit jelent ez a fogalom, milyen típusai vannak, kik és hogyan használják ezeket. Arról is szó lesz, hogy mik a virtuális gépek előnyei és, hogy melyek a legjobb eszközök, amiket használni érdemes.
Vágjunk is bele:
Tartalom
- Mit jelent az, hogy virtuális gép? Miben tér el egy hagyományos géptől?
- Ki és hogyan használja a virtuális gépeket? Mire jók?
- Milyen típusai vannak a virtuális gépeknek? Melyek a TOP eszközök az adott típus futtatásához?
- Hogyan válasszunk a virtuális gépek futtatására készült eszközök közül?
- Mik a virtuális gépek előnyei?
- Mi a rendszergazdák szerepe, munkája a virtuális gépek kapcsán?
- Kapcsolat
Mit jelent az, hogy virtuális gép? Miben tér el egy hagyományos géptől?
Kezdjünk a hagyományos gép definíciójával. Egy hagyományos számítógép az, ami ténylegesen nálunk, előttünk fut, és az operációs rendszere kapcsolatban van minden hardver elemmel, ez tehát egy „fizikai formát, testet” is öltő eszköz.
Ezzel szemben a virtuális gépek vagy VM-ek (virtual machines) olyan számítógépek, amik nem rendelkeznek fizikai, kézzel fogható alkatrészekkel, fizikai megjelenéssel.
A virtuális gépek virtuális, a fizikai megjelenést nélkülöző számítógépek.
Ki és hogyan használja a virtuális gépeket? Mire jók?
Mint a hagyományos, úgy a virtuális gépek esetében is többféle felhasználói csoport, többféle felhasználói terület, igény létezik.
A magánfelhasználóktól kiindulva, a kisebb cégeken át egészen a legnagyobb cégek felé haladva eltérnek a felhasználói célok, igények és ennek megfelelően az eszközök, amik eleget tudnak tenni ezeknek.
Elöljáróban vegyük pár példát a felhasználásra. A későbbiekben pedig külön-külön megnézzük az egyes típusokat.
Példák a VM-ek felhasználására:
- Szoftverek, alkalmazások futtatása olyan operációs rendszeren, ami más, mint amilyenre eredetileg készültek,
- Régebbi alkalmazások futtatása úgy, hogy telepítünk egy régebbi operációs rendszert,
- Fizikai „vas” jobb kihasználása,
- Vírusos adatok kezelése,
- Fejlesztési, tesztelési folyamatok futtatása, amihez új környezetre van szükség,
- Új operációs rendszerek tesztelése,
- Alkalmazásfejlesztés és üzembe helyezés a felhőben
Normál felhasználók
Egy normál, azaz egy magánfelhasználónál alapesetben van egy számítógép, ami fizikálisan is előtte van, és ezen fut egy operációs rendszer. Ha ez nem elég, akkor merülhet fel az, hogy virtuális gépet használjon.
Egy ilyen típusú felhasználónak akkor lehet szüksége virtuális gépre, ha például van egy MAC gépe, amin egy Windows-os programot szeretne futtatni.
Erre a megoldás az, hogy fel kell telepíteni a Windows-t virtuális gépként. Ha ez megtörtént, akkor a Windows egy teljes értékű operációs rendszerként fog futni. A különbség csupán annyi lesz, hogy ennek nem lesz a rendszergazdaként gyakran csak „vas-nak” emlegetett fizikai megjelenéshez köze, a Windows virtuális gép itt egy programként jelenik meg.
Cégek
A cégek száméra főként azért jó a virtuális gépek használata, mert sokat lehet spórolni velük a „vas-on”, azaz a fizikai eszközök költségén. Ebből adódóan a villamos áramon is jócskán lehet spórolni.
Ha például 10 gép helyett akár 1-gyel is megoldható ugyanazoknak a feladatoknak az elvégzése, ugyanabban a minőségben, akkor az egyértelműen anyagilag is kedvező.
Természetesen a szolgáltatások redundanciájára és az adatmentésre itt is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Milyen típusai vannak a virtuális gépeknek? Melyek a TOP eszközök az adott típus futtatásához?
Nézzük végig az egyes típusokat:
Az első típus
Az első típus alapvetően a magánfelhasználókat célozza meg. Erre már fentebb kitértünk, most nem részletezzük ismét. Ebben az esetben arról van szó, hogy egy más operációs rendszerhez kötődő programot akarunk futtatni a saját fizikai gépünkön. Ennek a megvalósításához szükséges egy virtuális gép.
A második típus
Az első típus továbbfejlesztett verziója, amikor kifejezetten virtuális gépek futnak. Ilyenek például a szerverek. Érdemes tudni, hogy jellemezően virtuális gép tartozik a szerver hostinghoz, és a weboldalak döntő többsége is virtuálisan fut.
A korábban már emlegetett „vasakat” (fizikai eszközök) így jobban ki lehet használni, mert egy „vason” egyszerre több virtuális gép is tud futni.
Egy fizikai eszközzel egyszerre akár 8-10-20 virtuális gépet is lehet üzemeltetni.
Amikor „fizikai vassal” akarunk telepíteni valamit a következő eszközöket ajánljuk:
- VMware ESX
- Microsoft Hyper-V – A Windows 10 -től kezdve a Pro verziók beépítve tartalmazzák.
- Oracle VirtualBox
- Linux KVM
Ezeket a programokat szinte a saját laptopjára is fel tudja telepíteni valaki, de alapvetően rendszerként kell elképzelni őket, inkább szerverkörnyezetben van jelentőségük.
A harmadik típus
A még tovább fejlesztett verzióba a nagy felhőszolgáltatókhoz tartozó virtuális gépek tartoznak.
Itt a virtualizált környezet szolgáltatásként jelenik meg. Ezt a virtuális környezetet egy több ezer számítógépből álló hálózat alkotja.
A harmadik típusba tartozók eszközök közül ezek a legnagyobbak:
Ezekkel a programokkal szolgáltatásként lehet virtuális gépet és környezetet vásárolni.
+1 Docker
Egy kis érdekesség: mik is azok a dockerek? 🙂
A docker egy újabb válfaja a virtualizált gépeknek.
A docker egy olyan program, ami operációs rendszer szintű virtualizációt végez, konténereket futtat.
Ezek a fent említett konténerek egymástól el vannak különülve, de kommunikálnak egymással. A kommunikáció során alkalmazásokat, könyvtárakat, eszközöket, konfigurációs fájlokat kötnek össze.
A dockerek használatának mértéke nem állandó. A skálázásuk úgy működik, hogy ha több dockerre van szükség, akkor elindítanak többet, ha kevesebbre, akkor vannak dockerek, amiket leállítanak, így bizonyos ideig ezek nem üzemelnek. Például éjszakára sok dockert leállítanak, hiszen amikor sok felhasználó alszik, nincs minden dockerre igény, nem használnák ki ezeket.
Ennek nyomán csökken a fizikai gép szükséglet és az energiafogyasztás. Így jól skálázhatóak a szolgáltatások. A docker tehát egy költséghatékony megoldás lehet.
Hogyan válasszunk a virtuális gépek futtatására készült eszközök közül?
A megvalósítani kívánt céloktól függően mindegyik eszköznek vannak előnyei és hátrányai is. Érdemes tehát átnézni, átgondolni, hogy a saját/céges szükségletekhez milyen funkciók kellenek.
Mindegyik felsorolt eszköznek van ingyenes verziója. Ha ezeket futtatjuk ki lehet próbálni a funkciókat, betekintést lehet nyerni az egyes eszközök tudástárába, és fel lehet mérni, hogy melyik a saját céljainknak megfelelően a legjobb.
Tapasztalat, hogy nem mindig lehet az elérni kívánt célokat egyetlen eszközzel megvalósítani.
Az ingyenes verziók kapcsán fontos azt is elmondani, hogy otthoni használatra, tehát a magánfelhasználók számára megfelelőek. Magában azt a célt, hogy egy másik operációs rendszert futtassunk kielégítik.
Mik a virtuális gépek előnyei?
A cikkben itt-ott már utaltunk a VM-ek egyes előnyeire, de most lássuk ezeket egyben is:
1. Anyagi előnyök
Mivel több VM is futtatható egy fizikai eszközről csökkenthető a „vas-szükséglet”. Ez anyagi megtakarítást is jelent.
2. Környezeti előnyök
Az előző pontból következik, hogy mivel kevesebb fizikai gépet kell futtatni (és ezzel együtt karbantartani) a szükséges árammennyiség is kisebb lesz.
3. Hatékonyság, rugalmasság
A virtuális gépeket viszonylag könnyűnek mondhatóan üzembe lehet helyezni. Emellett jól hordozhatóak is.
4. Skálázhatóság
Virtuális gépek segítségével könnyebben skálázhatóak az egyes alkalmazások. Ezt úgy kell elképzelni, hogy hozzá lehet adni további fizikai vagy akár virtuális kiszolgálókat is, el lehet osztani több VM között is az adott számítási feladatokat. Ezáltal az alkalmazások teljesítménye és rendelkezésre állása javulhat.
5. Biztonsági előnyök
Tudjuk, hogy a VM-ek több, eltérő operációs rendszeren is futtathatóak. Ebből következik, hogy ha például egy vendég operációs rendszeren futtat valaki egy nem biztonságos alkalmazást, a gazdagép, és az ezen futó eredeti operációs rendszer ennek ellenére is biztonságban van. Persze erre azért ebben az esetben se törekedjünk! 🙂
A virtuális gépeket egyébként szokták számítógépes vírusok tanulmányozására is használni, mert ennek során a gazdagépet nem teszik ki kockázatnak.
Mi a rendszergazdák szerepe, munkája a virtuális gépek kapcsán?
Most, hogy sok mindent végigvettünk a virtuális gépek kapcsán nézzük meg, hogy hogyan jönnek mindehhez a rendszergazdák, mi a szerepük ebben.
Javaslat a megfelelő megoldásra
A virtuális gépek esetében sem mindegy, hogy mit használunk. Fentebb részben már esett szó arról, hogy sokszor egy megoldás nem is tud eleget tenni a céges szükségeleteknek.
Mi rendszergazdák segítünk a céloknak megfelelő eszközök, megoldások megtalálásában, kialakításában.
Adatmentések készítése
Az adatmentésre a virtuális gépek esetén is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Ebben az esetben az adatmentést úgy kell elképzelni, hogy a virtuális gépen egy „dobozba” van bezárva minden adat. Gyakorlatilag ezt a dobozban található adatcsomagot kell lementeni az adatmentés elkészítéséhez.
Vegyünk egy példát szerver oldalról nézve arra vonatkozóan, hogy miért fontos az adatmentés: A fejlesztők elrontanak valamit. Ez azt eredményezi, hogy az egész szervert újra kell húzni. Ilyenkor szükség van egy előző állapotra. Ebben az esetben nagyon jól tud jönni az adatmentés, hiszen így ez gyakorlatilag adott, a teljes telepített gép mindenestül visszaállítható a hiba előtti állapotra.
Az adatmentésről ebben a cikkünkben található részletes információ:
Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha:
- úgy véled, hogy virtuális gép lenne szükséges céged céljainak eléréséhez,
- nem tudod eldönteni, hogy cégednek szüksége lenne-e virtuális gépre
A kapcsolatot a következő űrlap kitöltésével tudod felvenni velünk: