Mai cikkünkben egy olyan szabályt mutatunk be, amelyet az informatikában szinte mindenki ismer, a gyakorlatban mégis kevés cégnél valósul meg: a 3-2-1 mentési szabályt. Egyszerű, nem kell hozzá drága rendszer, és pontosan azokra a helyzetekre ad választ, amelyekben a cégek adatai a leggyakrabban elvesznek.
Ha nálatok a „mentés” azt jelenti, hogy van egy külső merevlemez a fiókban, érdemes végigolvasni. Ha egyetlen mentésed van, az nem biztonság, hanem remény, hogy az a lemez éppen akkor is működik majd, amikor szükség lesz rá.
Mi az a 3-2-1 mentési szabály?
A szabály három számból áll, és mindegyik egy-egy kérdésre válaszol:
- 3 példány az adatból: az éles adat és legalább két mentés. Vagyis az eredeti plusz két másolat.
- 2 különböző tároló vagy adathordozó: a másolatok ne ugyanazon a típusú eszközön legyenek. Például az éles adat a szerveren van, az egyik mentés egy hálózati adattárolón (NAS), a másik egy felhős tárhelyen.
- 1 példány másik helyen: legalább az egyik mentés földrajzilag elkülönítve legyen, ne ugyanabban az irodában, mint az éles adat.
A 3-2-1 mentési szabály lényege, hogy egyetlen hiba se tudja egyszerre elvinni az összes példányt.
Miért pont 3, 2 és 1?
Minden szám egy-egy tipikus hibát zár ki:
- Három példány, mert egy mentés is elromolhat, és ez sokszor pont akkor derül ki, amikor vissza kellene állítani. Ha van második mentés, a hiba nem végzetes.
- Két különböző tároló, mert az azonos típusú eszközök gyakran azonos okból mondanak fel: ugyanaz a gyártási széria, ugyanaz a túlfeszültség, ugyanaz a szoftverhiba. Ha két mentés ugyanazon a lemezen vagy ugyanabban a gépben van, valójában egy mentésed van.
- Egy másik helyen, mert a tűz, a vízkár, a betörés vagy a lopás az egész irodát érinti. Ha az éles adat és a mentés is ott van, mindkettő odavész.
A régebbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a lokális, a hálózati (NAS) és a távoli adatmentés mennyiben különbözik. A 3-2-1 szabály ezeket a megoldásokat rakja össze egy rendszerré.
Hogyan néz ki ez egy kisebb cégnél?
Vegyünk egy tipikus irodát, ahol van egy fájlszerver vagy közös mappa, és néhány munkatárs dolgozik rajta. A 3-2-1 szabály itt így valósulhat meg:
| Példány | Hol van? | Mi ellen véd? |
|---|---|---|
| 1. Éles adat | A szerveren vagy a közös fájlmegosztáson | Ez a munka alapja, nem mentés. |
| 2. Helyi mentés | Hálózati adattároló (NAS) vagy külső tároló, az éles adattól eltérő eszközön | Gyors visszaállítás eszközhiba, véletlen törlés vagy elrontott módosítás után. |
| 3. Távoli mentés | Másik telephelyen vagy felhős tárhelyen | Tűz, vízkár, lopás, az egész iroda kiesése. |
A helyi mentés gyors, mert nincs szükség internetre a visszaállításhoz. A távoli mentés lassabb, mert a sávszélesség korlátos, viszont akkor is megvan, ha az iroda maga használhatatlanná válik. A kettő együtt adja a biztonságot.
Amit a 3-2-1 sem old meg magától
A 3-2-1 mentési szabály jó alap, de van néhány helyzet, amelyre külön figyelni kell:
- Zsarolóvírus. Ha a mentés ugyanabba a hálózatba van bekötve, és a gépek hozzáférnek, a zsarolóvírus a mentést is titkosíthatja. Ezért a szakmában gyakran kiegészítik a szabályt: legyen egy olyan példány is, amely offline vagy módosíthatatlan, és legyen rendszeres ellenőrzés, hogy a mentések hibamentesek (ezt szokás 3-2-1-1-0 szabálynak nevezni). A zsarolóvírusokról szóló cikkünkben részletesebben írtunk a védekezésről.
- A szinkronizálás nem mentés. Ha egy mappát felhős tárhellyel szinkronizálsz, a törlés vagy a titkosítás a szinkronizált példányra is átkerülhet. A felhőszolgáltatás sok mindenre jó, de a mentést nem helyettesíti automatikusan.
- A RAID nem mentés. A tükrözött lemezek az eszköz meghibásodása ellen védenek, a véletlen törlés vagy a vírus ellen nem.
A mentés csak akkor mentés, ha vissza is tudod állítani
A legtöbb adatvesztés nem azért drámai, mert nem volt mentés, hanem mert kiderült, hogy a mentés nem használható: hiányos volt, megsérült, vagy senki nem tudja, hogyan kell visszaállítani. Ezért a mentési rendszer része a rendszeres próba-visszaállítás: időnként vissza kell állítani egy fájlt, egy mappát vagy egy teljes rendszert, és megnézni, hogy minden rendben van-e. Erről is írtunk a korábbi adatmentési cikkünkben.
Két kérdést mindig érdemes tisztázni:
- Mennyi adat elvesztését viseli el a cég? Ha a mentés esténként fut, a napközben készült munka a legrosszabb esetben elveszhet.
- Mennyi idő alatt kell újra működnie a rendszernek? Ez dönti el, hogy elég-e a lassabb, távoli mentés, vagy kell mellé gyors helyi másolat is.
Gyakori hibák
- Mind a három példány ugyanabban az irodában vagy ugyanazon a gépen van.
- A „mentés” egy másik partíció vagy mappa ugyanazon a lemezen.
- Soha nem próbálták ki a visszaállítást.
- A mentés védve van jelszóval vagy titkosítással, de a jelszót vagy a kulcsot senki nem találja.
- Csak a szerver van lementve, a laptopok, a telefonok és a felhős fiókok adatai nem.
- Senki nem felelős a mentésért, ezért észrevétlenül leáll, és hónapokig nem derül ki.
Gyors ellenőrzőlista
- Van legalább három példány az adataimról (az éles és két mentés)?
- Legalább két különböző típusú tárolón vannak?
- Az egyik példány másik helyen van?
- Van olyan példány, amelyhez a vírus nem fér hozzá (offline vagy módosíthatatlan)?
- Mikor állítottam vissza utoljára tényleges adatot a mentésből?
- Tudom, ki figyeli, hogy a mentés lefutott-e?
Ha valamelyikre nem tudod a választ, az már önmagában jelzés: érdemes átnézni a mentési rendszert, és összevetni a 3-2-1 mentési szabállyal, még mielőtt szükség lenne rá.
Hogyan segíthet az X-Com?
Nálunk az alapelv az, hogy „ami csak egy helyen van meg, az nincs meg sehol”. Az adatmentés és adatvisszaállítás szolgáltatásunk keretében gondoskodunk a megfelelő mentésekről, és szerződés alapján vállaljuk az adataid biztonságát. Ha szeretnéd, hogy átnézzük a cégednél a jelenlegi mentési megoldást, vedd fel velünk a kapcsolatot.
